„Néha úgy gondolom, gyorsabban kellene a Slow Food-ot ismerté tenni” – ironizált Mari Caludia, a közösség egyik alapítója. „Nem vagyunk elit gasztroklub, a célunk, hogy jót és értékeset együnk, s ez mindenkinek elérhető legyen a saját anyagi keretei között. Hiszen itt minden megkóstolható, s ha megízlik, akkor lehet belőle vásárolni otthonra is.”

A tagok által sütött kenyerek mellé a lágy sajtok, kecske- és tehénsajtok, hosszú érlelésű kemény sajtokkal készültek. Az összehasonlítás végett Claudia „virslisajttal” is készült az áruházból, de kísérőnek parmezán chips-et, mézes-chilit, házi túrót és paprikalekvárt is kínáltak.

A középpontban azonban mégis a három sajtkészítő állt: a Szentlőrinc közeli Mek-mek tanya fűszerekkel, gyógynövényekkel készített sajtokat kóstoltatott. A karácodfai Gergely Kecskefarm (akik több Pannon Borrégiós étterembe is szállítanak, az Enoteca Corsotól kezdve a Tenkes Csárdáig) medvehagymás kecskesajttal színesítette a kínálatot, míg a mozsgói, a pécsi Vásárcsarnokból is jól ismert Méhesi-Melis Zoltán tehéntejből készült termékekkel kényeztette az érdeklődőket.

A közösségről, mozgalomról, a csatlakozás feltételeiről részletesen az egyesület honlapján olvashat.