A Pajzos és a Megyer testvérbirtokok a hegyaljai nagy birtoképítések második fázisához tartoznak, igaz, még annak a tervnek a részei, amit Bacsó András valósított meg a rendszerváltozást követően. Ekkor darabolták fel az állami tulajdonú gigaborkombinát területeit nagyjából 100 hektár környéki egységekre, abból kiindulva, hogy ezeket lehet gazdaságosan művelni és a borukat értékesíteni, majd ezeknek igyekeztek elkötelezett befektetőket találni. Ilyen körülmények között született meg a Disznókő, a Hétszőlő vagy az Oremus és egy ilyen befektetés folytatása a sokak számára teljesen egybemosódott Pajzos-Megyer is.

Októberben a Bükki borvidéket jártuk, lesz majd nyoma a decemberben megjelenő téli számunkban, de megelőlegezek egy pinot blanc élményt. Cserépfaluban találtunk rá a Roszkos Szőlőbirtok és Pincészetre, itt pedig egy pinot blanc-ra, hazahoztam egy palackot belőle, meg is kóstoltam.

Aki emlékszik rá, annak azért, aki nem, annak azért: van Badacsonyban egy borászati épület, amit 2010-ben az ArchDaily nemzetközi építészeti portál a világ legszebb ipari épületének választott. Talán megosztó, én a kezdetektől rajongója vagyok a mind arányaiban, mind formáját tekintve a tájba illeszkedő feldolgozónak és az alatta húzódó pincének.

Ha vannak megosztó fajták, a rajnai rizling, azaz a riesling biztos közéjük tartozik. ismerőseim körében vannak rajongók és vannak kerülők, közömbösekkel ritkábban találkozom. A hazai rajnaik sokáig engem sem különösebben hoztak lázba, de aztán egyszerre találtam rá egy magyar borra, ami változtatott a képen.

A Pécsi Borozó szerkesztősége örökbe fogadott egy teacserjét az első magyar ültetvényen, így részesei lehetünk a történelmi pillanatnak. Varga Mariannát kérdeztük az ültetvényről, aki kertészmérnök és teaszakértő. 

A tállyai Szóló pincészet munkásságát őszintén bevallva ezeddig nem ismertem. A motiváció elsősorban az volt, hogy ezen változtassak, amikor a budapesti Costes Downtownban rendezett évjáratbemutatóra indultam.

Nem hiszem, hogy van még egy szőlőfajta, amely annyira rövid időn belül ért a csúcsra és lett egyszerre francia és világfajta, a vörösborok között mindig kiemelt helyen jegyezve, hiszen (majdnem) minden borász vágya egy igazán karakteres, jó cabernet sauvignon. És ezzel fogyasztóként is egyet tudunk érteni.

Élesztőgombák nélkül nincsen bor. A spontán erjedést viszont maga a modern borkészítés nehezíti, így ma túlnyomó többségükben a borászatok fajélesztőt használnak. Hiába használja azonban majdnem mindenki, annál kevesebben beszélnek róla. Pedig a fajélesztők természetből szelektált élesztőgombák, nem szintetikus anyagok. Cikkünk 2017 decemberében jelent meg a nyomtatott kiadásban, de aktualitását nem vesztette el.