A rétes korántsem csak a dél-magyar régió sajátja, de itt is jelen van, tökös-mákos töltelékkel pedig jellegzetesen zalai. A rendezvényen készült hagyományosfinomított, és egyéni-modern változat is, sós és édes töltelékekkel: túrókrém tokajiban és barackpálinkában marinált sárgabarackkal, zalai tökös-mákos, húspástétom.

Az eseményen levetítették a Propaganda stábja által készített dokumentumfilmet, amely egy archaikusnak mondható rétes után lehetséges modern változatokat is bemutat. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke, előadásában elmondta, hogy az osztrák Nagy Sacher-szakácskönyv hosszan ír a rétes történetéről. Megemlíti, hogy a rétestésztát az arabok és a törökök is elhozták magukkal Európába, ahol később a magyarok különösen kitűntek a réteskészítésben. Ennek elsősorban a jó minőségű, magas sikértartalmú magyar búza volt a titka, amelyból nagyon vékony és jó állagú tésztát lehetett húzni. A Sacher azt is megemlíti, hogy a párizsi Ritz a 19. század első felében „rétes hongrois” (azaz magyar rétes) néven vette étlapjára, miután a ház főcukrásza személyesen utazott el Budapestre tanulmányútra. Alexandre Dumas Jókai Mórnál vendégeskedvén el volt ragadtatva Laborfalvi Róza rétesétől. Tésztakölteménynek nevezte és úgy vélte, hogy sajnálni kell azokat a barbár népeket, akik ezt a csodát nem ismerik. Sajnos mindezt múlt időben kell mondanunk, mert ma nem ilyen jó a liszthelyzet. Nagy erőkkel kell új utakat találnunk a megfelelő alapanyagokhoz, határokon belül is. Ezért van az, hogy ez az eseménysorozat tudatosan eltér a szokványos gulyás-, kolbász- és más fesztiváloktól, ahol nem mindig a minőségi alapanyag és a legjobb technológia áll a középpontban – zárta előadását Molnár B. Tamás.

A maival együtt július 31-ig összesen hat helyszínen, hat workshop lesz Pannon ízek mottóval (ebből kettő dél-magyarországi borfesztiválhoz kapcsolódik majd). A hat téma: rétes (Pécs) al-dunai, bográcsban főtt halászlé és inspirációi (Siklós), dödölle, tócsni, prósza – népi ételek a polgári konyhában (Bázakerettye), csevapcsicsi (Balatonlelle), mohácsi csupros bab – a csupor készítése, sajátosságai és a nyílt tűzön főzés (Mohács), horvát dzsuvecs, magyar lecsó és inspirációk, csúcsgasztronómiai változatok.

A sorozatban a Magyar Gasztronómiai Egyesület azt a feladatot vállalta, hogy hagyományos ételeket dokumentál, amelyek vagy a dél-magyar régióból származnak vagy jelen vannak ott. Molnár B. Tamás, az MGE elnöke elmondta: Arra keressük a választ, mitől voltak jók ezek az ételek, hogyan lehet a minőségüket fenntartani, a klasszikusokat egyénien kezelni, finomítani. Egyáltalán: hogyan inspirálhatják régi, meggyengült vagy kipusztulóban lévő hagyományok a ma konyháját? A kulináris örökségünket dokumentáló filmeket egy hosszú távú sorozat pilotprojektjének tekintik. A cél nem valamiféle egységes recepttár létrehozása vagy nagymama-receptek ismételgetése, hanem valódi értékek átmentése, a konyha gazdagítása és új kulináris örökség teremtése.