Érdekes párbajt rendeztek a hétvégén Budapesten, a Gerbeaud-házban Szekszárd és Eger bikavérei feszültek egymásnak, persze csak képletesen, hiszen az egész rendezvény sokkal inkább az összefogásról szólt, mint a vetélkedésről.

A megnyitóbeszédek is az összefogás fontosságát hangsúlyozták, tényleg nem az a fontos, hogy hol készült előbb bikavér, közös érdek, hogy a nevet még szélesebb körben a minőséggel lehessen azonosítani, még akkor is, ha a legtöbb pincénél nem ez a presztizstermék. A rendezvény fényét nemcsak a pazar helyszín, de az a tény is emelte, hogy két meghatározó szekszárdi borászat bikavére is itt debütált, Vida Péter a pince első ilyen házasítását mutatta be és a Heimann család bora is újdonságnak számít a belső és külső koncepcióváltás után.

Jól megszervezett, emberközeli rendezvény volt, ahol mindenkinek alkalma nyílt a borászokkal is beszélgetni, volt is miről, mert az egyes pincék bikavér receptje nagyban eltért egymástól, igazán sokszínű borokat kóstolhattunk. Annak ellenére, hogy mindkét borvidéknek van még feladata, jól látszott, hogy Eger inkább a szerkezettel, a szép savakkal hódíthat, olyan borokkal, amik akár csak 5-6 éves korukban mutatják meg igazi szépségüket, míg Szekszárd vonzereje a kedvesség, a kerekség, a túláradó gyümölcsösség lehet. Az ízlések különböznek, ezért nem részletezném nagyon a borokat, mindenesetre a végén nagyon nehéz lett volna eldönteni, hogy melyik borvidék nyerte a párbajt, a legtöbbet egészen biztosan a borfogyasztók nyernek.

A Pécsi (és a Debreceni) Borozó tavaszi számában egri és szekszárdi bikavérek tesztje, március végétől érdemes keresni!