Ha sauvignon blanc, akkor Matua. Legyen ötvenes férfiember a szivarszoba foteljében vagy huszonéves ifjú hölgy a borbár magasított székében, ez a bor hatásos mindenkinél. Ha a terem egyik végében bontom, a túlsó parton is megfordulnak, olyan illatok áramlanak a palackból.

Tiszta, intenzív, rengeteg gyümölcs, bodza, citrusok, frissító menta, citromfű és csalán. De nem csak az orrunkra optimalizálták. Szájban is gazdag, ananászos, bodzás, egyszerre van friss, zöldes, zöldfűszeres aromatika és érett gyümölcs is, ami szaftos, édes, kerek. Savra nincs panasz, kell a vibráláshoz.

Mindene a helyén, lehet róla sztorizni, elmesélni, hogy végül is a Matua készített először sauvignon blanc-t Új-Zélandon 1974-ben és hogy ők fedezték fel a fajtának Marlborough régiót is, de általában nem kell róla túl sok szöveg. Kibontom a palackot és mesél magától, magáról.

Populáris? Kétségtelen. Ha tudnék ilyen Irsai Olivért vagy cserszegi fűszerest, ünnepelném hangosan. Akkor lenne igazán válaszunk a könnyed, illatos, friss borok piacán. Ez ugyanis üde, könnyed, tiszta, fűszeres-gyümölcsös és tartalmas bor, amit meg lehet jegyezni, sőt elfelejteni nehezebb.

Minden buliban ünneplik, ha megérkezik, csillog, ragyog, de még közülünk való, értjük, kedveljük, nem szállt el.  Nem akar több lenni, nem ezzel merülünk el filozofikus óráinkban, de vele engedjük ki a gőzt. Egy pohár sosem elég. Ebben a műfajban kevés jobb van ma polcon.

89/100 pont

Térképes fotók: Matua