Életéről meglehetősen keveset tudunk, írja a Wikipédia. 1434-ben született, valószínűleg a Dráva menti (azóta eltűnt) Csezmice községben. A Janus Pannonius a kor szokásának megfelelően felvett antikizáló humanista név.

Hunyadi Mátyás a magyar trónra kerülvén, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba; mert az új ország építéséhez jól képzett emberek kellettek. A királyné kancellárja, majd királyi kancellár – azaz az udvari hivatalok vezetője lett; rokona, Vitéz János bíboros, prímás esztergomi érsek pedig nemcsak az egyház hazai vezetőjévé, hanem Mátyás uralkodásának korai éveiben a király legfőbb tanácsosává – Mátyás után az ország második emberévé és a politika jelentős irányítójává vált. Mátyásnak szüksége volt arra, hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért a püspökségek élére legmegbízhatóbb híveit állította. Így lett Vitéz kinevezése után Janus Pannonius pécsi püspök.

Janus Pannonius, a reneszánsz költő munkásságának állít emléket az a reprint kiadás, amelyet február 13-án mutatnak be, ráadásként szép s jó pannon borokkal is kísérve a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kötetről Pohánka Éva és Fazekas Orsolya, az ezeréves Pécsi Egyházmegyéről Sümegi József, a Pécsi Püspökség Egyháztörténeti Bizottságának elnöke beszél.

Résztvevő borászatok:
Dúzsi Tamás Pincéje – Dúzsi Tamás bortermelő (Szekszárd)
Pécsi Püspöki Pincészet – Csékei József pincemester (Pécs)
Planina Borház – Horváth Zoltán bortermelő (Mohács)
Szabó Zoltán, bortermelő (Hosszúhetény)
Vylyan Szőlőbirtok (Villány)

A borászatok képviselőivel Nagymarosy András, a Borkollégium prefektusa beszélget.

Belépőjegy: 3000 Ft/fő. Jegyek a múzeum pénztárában vásárolhatók.