Mikulás napján összesen harminchét borász tartotta fontosnak, hogy a független szakértők és a konkurencia elé tárja az idei termésből készült nedűit. A benevezők főként helybeli – siklósi, máriagyűdi – szőlősgazdák, vállalkozások voltak, kiegészülve a környékbeli kisebb falvak termelőivel és egy pécsi bt-vel. Ám mellettük olyan neves borászok, borászatok is vállalták a bírálatot, mint a villányi Bock József és Günzer Tamás, vagy a kisharsányi Vylyan.

– Szakemberek véleményezték a hetvenegy beérkezett bort, de sorrendet nem állítottak föl közöttük – mondta el kérdésemre Benedekné Kovács Zsuzsanna, a Siklósi Borbarátnők Egyesületének elnöke. A gazdák egyéni kérésre kapnak értékelést, esetleg segítő megjegyzéseket a bor további kezelésére.

A siklósi vár lovagtermében megtartott találkozót sajátos hangulat lengte be: Siklós az utóbbi években meglehetősen háttérbe szorult a borvidéken belül A szőlő és a bor városa, Villány mögött. Kezdődött ez talán azzal, hogy a villányi borászok innovatívabban fogadták a rendszerváltás utáni új időket, és legjobbjaik komoly hangsúlyt helyeztek a minőségre. Ennek eredményeként aztán a pénzemberek lehetőséget láttak egy-egy jól jövedelmező befektetésre a 2000-ben városi címet nyert településen. A szaktudás, az innovatív szemlélet és a mögöttük fölsorakozó tőke együtt emelte Villányt a vörösborok hazai fellegvárává, miközben Siklós nem volt képes követni a szomszédvárat. Mindezek eredményezhették azt is, hogy a 2003-as bortörvény már csak Villányi borvidéket említ a korábbi Siklós-villányi helyett. Hogy ez Siklósnak fáj, abban nincs semmi csodálni való.

A Tenkes Hegyközség képviseletében Szarka Tibor alelnök beszélt az évjáratról. Elmondta, hogy 2008-ban néha egészen szélsőséges viszonyok között művelték a szőlőt a gazdák. A kezdeti esők után száraz időszakok jöttek. Az idény fő betegsége, a lisztharmat ugyanakkor tekintélyes erővel támadt. Összegzésként megállapította: aki meg tudta védeni a termést, annak megvolt az esélye a jó borra.

A mustrára benevezett borokkal kapcsolatban az alelnök megjegyezte, hogy érdekes arányváltozás történt a fajták tekintetében. Alig indítottak Olaszrizlingeket, pedig ez a fajta még mindig erősen dominál Siklós körzetében. Ugyancsak kevesen neveztek be Rizlingszilvánit, ami errefelé szép borokat ad. Összességében a pár évvel ezelőtti 75-ről 50%-ra esett vissza a fehér borok aránya, a másik 50%-ot a kékszőlőből készült borok uralták: a rosék, a sillerek és a különféle vörösborok.

Befejezésül a borok kóstolása, azok dicsérete, kritizálása volt soron. A borbarátnők, jó házigazdákként zsíros kenyeret kínáltak a borok torokba csúsztatásához, bár csúsztak azok maguktól is! A jó hangulat átmenetileg elfeledtette a korábbi borongást.