Amikor a pannonborboltos srácok azt mondták, hogy van vagy hatvan kóstolásra váró bor a raktárban, rögtön a kettéosztást javasoltuk többen is. A múltkor a fehéreket bontottuk meg, legutóbb a vörösek kerültek sorra, de azért két fehérrel indítottunk a rend kedvéért. Szerencsénk volt, gyökérnapot sem fogtunk ki, és a kóstolt borok nagy része is teljességgel rendben volt, szóval két részben jön a beszámoló, az olvashatóság mindenekelőtt.

A fehérek és rozék után szokott bekövetkezni a szétlövés. A vörösborok világáról mindegyikünknek határozott, bár részleteiben igen eltérő véleménye alakult ki. Még a címben kiemelt jelző is elhangzott ezen az estén, amikor valaki a többiek által jónak tartott tételt porig döngölte. De hát így szép ez, a végére csak kialakul valamifajta álláspont. Most például az, hogy a 2007-esek jó formában vannak. A régebbi borokat jobban szerettük, mint a fiatalabbak jó részét.