A nyáron egy kedves barátomnak köszönhetően két szlovén borásszal is sikerült ismeretséget kötnöm, már amennyire ezt egy családi nyaralás keretei megengedik. A borsorokat nem tanulmányoztuk részletekbe menően, de azért kóstoltunk pár tételt is a beszélgetés kísérőjeként. Volt ahol a kóstoltakat, volt ahol a sorba helyt nem kapókat, de egyaránt két-két bort haza is hoztam, gondolván, kóstoljuk őket együtt. Őrizgetem őket már egy ideje, keresve az alkalmat, de megtaláltuk. Ráadásul a hétvégén Budapesten Szlovén Bornapokat rendeznek, íme egy kis kedvcsináló.

Az üdítőpiac töretlen népszerűségnek örvend. Az ágazat egy részének, a gyümölcsleveknek egy apró részét képezik (egyelőre) a minőségi, természetes vagy natúr gyümölcslevek, melyek a nagyüzemekben előállított, cukros és felvizezett koncentrátumokból készülő (olykor 100%-os) rokonaikhoz képest tisztán gyümölcsből állnak, hozzáadott adalékanyagot, aromát és tartósítószert nem tartalmaznak. A pusztán gyümölcsből kinyert lé persze jóval drágább, legalább a duplája is lehet a beltartalmi értéküket tekintve szerényebbhez képest, gyártóik azonban nem panaszkodhatnak. Egyszerűen nem tudnak annyit előállítani, ami kielégítené az egyre növekvő keresletet. A technológia pedig viszonylag olcsó.

Ezen a nyáron lapzártánkig szinte valamennyi állomását felavatták a Baranyai Élménykörútnak. Ezen a néven öt projektet fogtak egybe, gyúrtak össze egy nagyberuházássá, amely Baranya északi részén lendítheti fel a vendégforgalmat. A tervekről korábban is hírt adtunk már, most bekukkantottunk az elkészült mecseknádasdi pincékbe, legyenek azok a mélyben vagy a dombtetőn. Sőt még a bikali élménybirtokra is eljutottunk, mert azért ott sem bírják a vendégek bor nélkül.