Erős kezdés után csalódás volt összességében az a 16 tétel, amelyet a zweigeltek és zweigelt házasítások délutánján átéltünk. Két egészen jó zweigelt után sorjáztak a felejthetőnek minősített borok, kevés volt köztük üdítő kivétel. Jellemző, hogy a nyolcvanas határt talán, ha a borok egynegyede átlépte. Nézzük végig alaposan, tételesen.

Na már mindjárt kössön belém valaki, hogy az nem is syrah (szírá), hanem shiraz (siráz). Pedig ugyanaz ám. Csak amíg egyik fő szülőterületén, francia nyelvterületen inkább az első verzió dívik, addig az angolszász/búr világban (elsősorban Ausztrália vagy Dél-Afrika itt a húzóágazat) a második verzió a tetszetősebb. Nálunk meg kinek hogy puffant. Merthogy nem egy hungarikum, annyi szent, sokan perzsa eredetűnek mondják, mások ősfranciának, felmerült egy albán szál is - mi az ismerkedésre kiválasztottunk véletlenszerűen 16 palackot. És először fordult elő a klub történetében, hogy ketten is ugyanazt hozták. Ráadásul a későbbi „nyertest”.