Vannak arcok, akikkel A kávé házában futok össze leggyakrabban. Sebestyén Csabával gyakorlatilag kéthetente kávézunk egyet véletlenszerűen. A borai néha eljutnak tesztjeinkre, akkor elég jól szerepelnek. Legtöbbször a válogatásokat kóstoltuk tőle mostanában, Iván-völgyi, Nánai dűlőszelektált csúcsborokat. Meg jártunk pár hónapja a Kistücsökben is együtt, jól kis kirándulás volt. Aztán nemrég egy karton olyan Sebestyén-borral ültünk le egy asztalhoz, amelyeket már rég vagy még nem is kóstoltunk. 

Pécsről indulunk, Szekszárdon A kávé házában beszéltük le a találkozót Sebestyén Csabával, bár általában előzetes egyeztetés nélkül is gyakran futunk ott össze. Gyors egyeztetés, gyors presszókávé, borok a csomagtartóba és irány a Balaton. Bár az idő nem igazán nyárias még, de reménykedünk, hogy azért pár kültéri fotó erejére eláll majd a szitáló eső. A célállomás ezúttal rendhagyó, nem pincébe igyekszünk, hanem étterembe, méghozzá Magyarország legkedveltebb vidéki éttermébe – egy januári díj kapcsán mondhatjuk ezt. Az átalakítás óta úgysem jártam még ott – mondta Csaba, és ezt nem hagyhattuk annyiban. Balatonszemes, Kistücsök, érkezünk!

Vannak hétvégék, amikor mindenki családi programon van. Ahogy most is. Nekem délután azért akadt pár szabad órám, lévén a trónörökös születésnapi mulatságba ment édesanyjával, így nem vártam senkire, átugrottam Szekszárdra, az Iván-völgybe, kis kémkedésre. Ha már kóstolni nem is, legalább beleszagolni a levegőbe, szemrevételezni a közönséget, meghallgatni a véleményeket, visszajelzéseket. Az én Iván-völgyi túrám - a többi mosolygós és pirospozsgás arccal ellentétben - szóda-túra volt, de arról elmondhatom, hideg volt és buborékos mindenütt.