Budapesti túránk időzítése szerencsére úgy alakult, hogy a Somlói Tavasz is befért. Tucatnyi somlói termelő mutatta meg a 2011-es évjáratot, a borok döntő többsége még csak hordó vagy tartálymintaként érkezett. Somló megkerülhetetlen a magyar borvilágban, utánanéztünk, miért. RMP és zoranka a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

December elsején olaszrizlingeket és rajnai rizlingeket kóstolgattunk. Az olaszokról rögvest írtam, a rajnaikat meg jól elhanyagoltam. Pedig tetszettek. Időhiányra nem hivatkozom, inkább következzenek a rövid feljegyzések az ominózus estéről, kilenc rajnai rizling, csak úgy, semmi logikus sorrendben, semmi logikus válogatással, mindenki hozott pár palackot és így jött ki.

Nem, ezúttal nem maradt ki sem Somló, sem Tokaj. Először három, vagy inkább négy somlói boremlék következzék. Somlón egyszer voltam, akkor egy hetet, szinte egyedül voltunk a Hotel Somlóban, sajátunk volt a medence, a teniszpálya, a hegy java. Szeptember eleje volt, még nem szüret, de már a balatoni szezonon túl, ami ugye azt jelentette, hogy már itt se volt senki. Hétvégén pár borturista. Nosztalgia félre: szeretem ezeket a borokat, szóval lesz itt némi elfogultság, de ennyi belefér.