Volt ez a kóstolónk. Ami keddenként szokott lenni. A pannonborboltosokkal. Ha összejön 20-30 bor. Elvileg volt annyi, a gyakorlatban talán fele sem. Van ez így, nem is foglalkozunk azokkal. Bár az mondjuk érdekelne, hogy a látványra, külcsínre milliárdokat költő kéthelyi Ax & Ax  miért nem foglalkozik a borok minőségével is, amit nem igazán követ a beárazásuk (ld. ötszáz eurós csúcsvörös), de ez mellékszál. Jöjjenek inkább az iható borok, mikből mi is szívesen kérnénk még egy pohárral.

A szokásos pannonborboltos keddi kóstolók a nyáron megritkultak, bor se jött ki annyi, meg mi sem voltunk könnyen összehozhatók. Ez utóbbi trend folytatódni látszik ősszel is, hetek óta nincs olyan kedd este, ami a kóstolásé lehetne. Így aztán szűk körben, csütörtökön kóstoltuk le az első őszi keddi penzumot, de már vár ránk a következő adag is. Közel húsz bor, lényegre törve.

Az ablakon beszűrődő napsütésben kezdjük a kóstolót, hol van már a húsvéti hó! Friss levegő, jó pár fehér és rosé/siller kezdésnek, a várakozás felfokozott, és esély van rá, hogy Szabózé is talál magának tetszetős tételeket. Aztán persze vörösök is lesznek, mire véget ér a kóstoló, esti hűvös váltja fel az áprilisi napos tavaszt.