A fehérboros új-zélandi trilógiát pinot noir hármas követte, köztük egy átvezető vörössel. A pinot noir volt a magja ennek a kóstolónak, Central Otago borvidékként eddig kimaradt kóstolásaimból nekem is, sokunknak, de mivel kenszei kolléga ott tevékenykedett, volt lehetősége egy miniválogatást összerakni. Új-zélandi beszámoló, második rész, vörösök.

Valamikor külföldi kiküldetése félútján ötölte ki kenszei kolléga, hogy akkor hoz majd haza borokat, Central Otago a pinot noirról ismert, ott dolgozott a szívében, így új-zélandi pinot noir kóstolónak indult. A végén nem csak pinot érkezett, sok más is befutott nagy nehezen, a magyar szervek 12 palack bort hetekig dekkoltatták a vámon, merthogy ebben megy tönkre a magyar borágazat, nem az olcsó olaszban. A tucatból mi hetet kaptunk meg most - de lett hozzájuk pár kísérő is, ezekről majd külön, már amelyikről jegyzeteltem. Háttérinfót érdemes vadászni az új-zélandiak boroldaláról, van mit tanulni tőlük ebben is. Most új-zélandi beszámoló, első rész, fehérek.

Országosan is egyedülálló az a borturisztikai beruházás, mely augusztus 1-től nyitja meg kapuit Szekszárdon a hazai, és remélhetőleg a külföldi turisták előtt egyaránt. A többszáz éves múltra visszatekintő Garay pince különleges és fontos szerepet tölt be a város életében.