Az utóbbi pár évben lett divat a bor és a csokoládé párosítása. Előbb jöttek a vörösborok a tömény csokis desszertekhez, aztán megjelentek a bonbonok és furfangos ízvilágú töltelékekkel igyekeztek párt találni a borok között, végül már a fehércsoki és a fehérbor is jegyben kezdett járni az ilyen kóstolókon. Van aki idegenkedik ettől, mondván a csoki ugyanúgy nem való a borhoz, mint a fagylalt vagy a savanyúság, mások meg éppen izgalmakat találnak a harmóniakeresésben. Mi régóta nyomon követjük a siklósi-máriagyűdi Kakas Bonbon útját, most épp a pécsi Addóban értük őket utol.

Kedves Olvasóink, Kedves Barátaink! Úgy döntöttünk, hogy a december 3-án megjelenő lapszámunk lesz az utolsó nyomtatásban megjelenő Pécsi Borozó. Mint azt tudjátok, olvastátok a magazinban vagy sokakkal beszéltünk is róla, már egy ideje kerestük a megoldást, hogyan is lehetne fenntartani a magazint. Ígéretekkel semmiképpen nem lehet, mást meg nem nagyon látunk a jövőre nézve sem, ezért amíg még van annyi bennünk, hogy egy utolsó lapszámot tisztességgel, becsülettel összehozzunk, addig igyekszünk az elmúlt fél évtizedhez méltón búcsúzni.

A tíznapos pécsi borfesztiválra alig jutottam ki, egy délutánt, egy estét tudtam rászánni. Magyarázom ezt talán az időszűke miatt, másrészt meg miattam van ez így, akiben nem dübörög a fesztivál-boogie. De azért becsülettel körbejártam, dzsáminak fel, Zsolnay-kútnak le. Közben pohár a kézben, jó üvegpohár volt, kóstoltunk is pár bort, beszélgettünk. S alig van vége, máris itt van a hétvégén Villány, péntektől a vörösboroké a főszerep.