Gyermekkorom meghatározó ábrándjai közé tartozott a Ninja alakja. Vallásos révülettel néztük a filmeket a pajtásokkal, és egy-egy újabb mozgókép-élményt követően kezdetét vette a játék, amelyben otthon eszkábált kard, dobócsillag, fúvócső és íj egyaránt szerepet kapott; Édesanyáinkat meg a frász kerülgette, holott – szerencsére – kicsit láttak csak bele a gépezetbe. Viszont lévén, hogy csupán a „Jó oldalt” testesítettük meg és valamiféle képzeletbeli gonosz ellen harcoltunk, relatív kevés volt a valódi véráldozat…

Az idei utolsó borszemináriumban a nagyradai Cezar Pincészet volt a vendégünk. Eredetileg Luis Fuentes Santelices, a főborász jött volna el egy pécsi pezsgőkről szóló előadással, de váratlanul haza kellett utaznia Chilébe, így Kocsis Lajos termelési igazgató helyettesítette őt. Kilenc pezsgő és gyöngyözőbor volt kínálatban, a lelkes, de aránylag kis számú publikum sok információt hallhatott a pezsgőgyártásról.

A kezdet, az egyetlen, az első. És még értelmezgethetnénk sokáig, mit is jelenthet Alen Bibich új borának neve. Az Aleph nemrég jelent meg a piacon, szerencsére kóstolósorunkban is szerepelt, a novemberi dalmáciai utazásom talán legkiemelkedőbb élménye volt ez az este. Hét bor, hét étel, játékos harmóniakeresés és vajon mi lehet Bill Gates kedvenc bora?