Konferenciára érkeztem tegnap Tatára. Bevallom, még sosem jártam itt. Pedig érdekelt régóta. A konferencia mint szinte minden hasonló, kicsit érdekes, sokszor kevésbé, de szerencsére vannak jó arcok is. Természetesen volt városnézés, nem hagytam ki, már-már alkonytúrának is hívhattuk volna. A város szép volt este is, a túra végén két bort kóstoltunk meg.

Volt egyszer rég, másfél hónapja már, születésnapja wété kollégának. Miután szinte naponta találkozunk, alig tudtunk találni alkalmat az ünneplésre. Így végül posztszülinapi ebédre jöttek el hozzánk, készült igazi marhahúsleves, velőscsonttal, de bœuf bourguignon is. Bontottunk borokat is, kettőt, ketten.

A Kövesföldről jó időben ellátni a Papuk-hegységig. Ha tiszta a levegő, egész élesen kivenni a domborzat részleteit, egész nap szemlélve pedig nyomon követhető, mennyi színárnyalatban pompázik a nap mozgásával. A villányi, és más pincesorok zsivajától és hangulatától távol fogadja ezentúl Malatinszky Csaba a borászat vendégeit.