A Kalamáris tematikus borestjeinek házigazdája, Szabó Zoltán a cabernet franc kitárgyalásához ezúttal Bakonyi Pétert hívta segítségül. Nem érdemtelenül, ezt a villányi borász a jelenlevőknek kétszeresen is bebizonyította.

Eddigi, rövid japán tartózkodásom alatt sok mindent megtudtam az itteni emberekről, amely informálódást kizárólag a nyitott lélek, a figyelő tekintet és a kíváncsi alaptermészet segített. Szemlélődöm, beszélgetek és elfogadom az invitálást különféle rendezvényekre. Nem gondolom, hogy messzemenő következtetéseket vonhatnék le megfigyeléseimből, tekintettel arra, hogy mellőznek minden szociológiai mérőmódszert, ezt meghagyom a különféle szakférfiaknak és szaknőknek. Mégis, nagy nyugalommal kijelenthetem, hogy a japán emberek egy dolgot szenvedélyesen szeretnek: fesztiválozni – mert ott lehet vásárolgatni és enni. Szóval hármat.

A keményebb vörösborok körében azért értek bennünket meglepetések innen és onnan is. Itt jöttek a dugós tételek, aztán volt pár olyan bor, ahol szinte éreztük a magára hagyott pincék penészes szagát. De ezeken túlléptünk, a jobbakra koncentráltunk. Mert voltak, szerencsére.