A múltkori cabernet franc sor elé betettünk pár felvezető tételt, amíg összejön a csapat és hogy összehangolódjunk kicsit. A négyből egy dugósnak bizonyult, egy korrekt volt, de nem maradandó, míg két borról külön is írnom kell, mert szívesen újrakóstolnám őket bármikor.

Karácsony előtt kezdtem írni ezt a szöveget, amikor este már aludt a ház, minden előkészülettel végeztünk, másnapra vártuk Jézuskát, valahogy nyugodtabban teltek ezek a napok, lett időm és ez kicsit furcsa volt, mert valahogy mindig az az érzésem, hogy nincs belőle elég. Aztán persze nem fejeztem be, és tíz nap elröppent. Hétfőn újra kezdünk. Újrakezdünk.

Minden bizonnyal csak egyik első tematikus próbálkozásunk volt nemrég (bár volt már borklubokban és borszakkörben máskor is) a cabernet franc fajta szélesebb körben fellelhető példányait poharunkba csábítani. De nem az utolsó, mert volt értelme. És még sok felfedezés vár ránk, de addig is, íme 13 franc Villányon túl (és innen).