Indult néhány éve egy aranyos, kedves, ötletes kezdeményezés Villányban. Pontosabban Kisharsányban, a Fekete-hegyen született meg az ötlet: készítsenek a régi hordókból művészi hordókat. A Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet akciója művészek sorát ragadta meg, születtek innovatív és meghökkentő, bájos és fura alkotások egyaránt, a Művészi Hordók bejárták a világot, még Bordeaux-ban is őszinte taps fogadta őket. Jelen sorok szerzője is büszkén vetíti őket előadásaiban, amikor a Pannon Borrégió kreativitásáról, a bor és művészet élő kapcsolatáról ejt szót. Másfajta kapcsolatot feltételez azonban egy nemrég hozzánk eljutott kezdeményezés, amelyben Eger magához ragadja a művészi hordókat. Hogy hogyan s miért? Mindjárt folytatjuk... 

Amikor kijelöltük időpontnak június utolsó szombatját, sejtettük, hogy nem fogunk fázni, de a negyven fok azért megdöbbentő volt. A forróságban már-már arra is gondoltunk, hogy idén közönség nélkül maradunk, de aztán örömmel láttuk, hogy a borkedvelő közönség nem hagyott bennünket cserben. A Pannon Borrégió 25 tagú borválogatottjának bemutatkozásán mintegy kétszáznegyven pohárba került bor, sikeresek voltak a délelőtti kóstolókurzusok és az idei újítás, a helyi termékek kóstolója és vására is népszerű volt látogatóink körében.

A hosszú, fárasztó és dögmeleg nap végén jön a meccs. Végül is fociebé van, mit tehet mást a férfiember, mint besötétít, tévét kapcsol, és tölt. A  többség sört tölt, van aki a radlerre esküszik, nincs ellenvetésem egyikkel szemben sem, de nekem tegnap este gyöngyözőbor jutott. Az ukrán-angolt néztük, a kis férfiember az első félidőt még lekövette velem, bár néha átkapcsoltunk a másik csatornára, ahol a francia-svéd ment, neki ez Disneyland vs Ikea csata volt. Lesgól volt-e a nem megadott gól, nem tudom, de az ukránok talán többet érdemeltek volna, Kassai itt már valszeg nem fúj, a gyöngyözőbor meg majd' mind lecsúszott.