Havonta egyszer-kétszer eljutok a Pannon Borbolt heti keddi kóstolójára, ahol alkalmanként olyan húsz friss, piacra lépő tétellel ismerkedhetek meg. Ritkán készül róla átfogó bejegyzés, mindenről felesleges is volna, például a tegnap kóstolt friss fehérek elég szomorú kezdést produkáltak, erről a jelenségről később lesz némi eszmefuttatás. Inkább csak egy-egy bort emelek ki olykor, amit érdemes akár magáncélú kóstolólistára is venni.

Egy vallomással kell kezdenem: a januárt a tartozások eltüntetésére terveztem be. Nagyon sok bor áll egy virtuális sorban, kóstolásra várva. Sokat kaptam ajándékba, sokat küldtek borászok véleményt várva, sokat vettem magam örömére, háromszor sok már bőven kitölti a januárt, feszített tempóban. Elsején egy olyan borral nyitottam a sort, amiről sok jót hallottam, de még nem kóstoltam sosem.

A szekszárdi csúcsborokra is készült receptúra, közösségi alapokon készítette el a sorozat első négy példányát négy remek pincészet. A Szekszárd Grand a 2012-es évjárattal debütált a piacon.