Mintha Hágendorn József eleve arra született volna, hogy előbb-utóbb élete során halboltot nyisson. Ha valaki meglátogatta már a H-Tenger Halboltot a pécsi Vásárcsarnok melletti tízemeletesek tövében, biztos, hogy nem távozott még üres kézzel, és néhány recepttel is gazdagodott. A középkorú úr olyan átéléssel és lelkesedéssel beszél a halakról, olyan odaadással végzi a munkáját, hogy a legjobb úton jár a halárusok felzárkóztatásában a (becsületüket szép lassan visszaszerző) „sztárhentesek” mellé.

Ma este valamit bontani kellett, egy (két) pohár borral koccintani Gyurta Dani aranyérmére, világcsúcsára, hihetetlen szép úszására. A hűtőben ott volt egy bor, már egy ideje szemezgetünk, ha már úszás, akkor legyen valami buborékos, okoskodtam ezen logika mentén és kivettem a jól behűtött Eszterbauer Gyöngyözőt. A szekszárdi pincészet is felvette a kesztyűt és a burjánző gyöngyözőbor-divatra válaszolva elkészítette a saját változatát, mégpedig ottonel muskotályból. Csavarzárat megteker, tölt, koccint, ünnepel.