A szokásos negyedéves bormustránkat november elején a pécsi Kikelet étterem és kávézóban rendeztük meg, itt kóstoltuk meg azokat a borokat, amelyek az ősz folyamán beérkeztek szerkesztőségünkbe. A tizenhárom kóstoló jó része már az elmúlt két évben kialakított csapat tagja volt, de ezúttal akadtak minden bizottságban borászok, szinte minden régiós borvidékről. A legjobb borokat mutatjuk.

A kékfrankos közép-európaiságát senki nem vitatja, elvileg már tudjuk, innen is származik, itt érzi magát a legjobban és ha jól gondozzák, szép eredményeket ad. Horvátország kontinentális felén is elég elterjedt fajta, de sokáig nem számított igazán minőségi bornak, talán csak néhány termelő kezdett el az utóbbi években komolyabban foglalkozni a frankovkával.

Vannak pillanatok, amikor egy bort keresel a pillanathoz. Azt hittem, megtalálom, de most nem igazán jött össze. Vagyis volt összekacsintás, hozta is az alapból várt élményt, de bennem maradt, hogy lehetett volna jobb, szebb, más. Noha tudom, hogy így is vannak, lesznek rajongói, ami rendjén is való.