Három éve is már, hogy a Pécsi Borozóban írtunk a bonyhádvarasdi Bernát Pincéről. Időnként összefutok boraikkal, sajnos annyira nem, hogy elmélyültebb elemzést adhatnék, de amit mostanság kóstoltam, biztató volt. Legutóbbi borom tőlük a friss szürkebarát volt. Van valami rejtélyes kapcsolat a fajta és köztem, úgy tűnik, ez másoknak is feltűnt, hogy pont ezt a bort kaptam meg…

Múltkori hosszú sorunkból majd' egy tucat vöröset is beválogattunk. A vöröseknél valahogy érzékenyebb a csapat. Hamarabb kerül ki egy bor, ha nem teljesít, de hamarabb kap nagyobb pontot is akár, ha jó. Lehet persze utánunk kóstolni, ezeket biztosan érdemes. A utolsó bort a sorban nem pontoztam, nem tudtam eldönteni, eléggé félretenni a szubjektumot. Inni nem venném, de megkóstolni miért ne.

Az idei kilencedik keddi kóstoló anyagát is két részben töltöttem fel, a nyári szünetek miatt megint annyi bor torlódik, hogy most is be kellett húzni a féket, több már nem is jöhetett. Mindig vannak kiesők, bár talán nem is volt túl sok ezúttal, amit viszont korrekt módon élvezhető borként kóstoltunk, bekerült a válogatásba. Tizenkét fehér és rozé.