Lelovits Tamással találkozóm apropója a friss rozé volt, de ha már ott jártam, megkóstoltam pár még igencsak aktív tételt, úgyismint egy korrekt ottonel muskotályt, egy igencsak zamatos, a cukrokat épp alkohollá átdolgozó olaszrizlinget, no meg két portugiesert, a primőr nagyon könnyed, gyümölcsös, a válogatás színe is vad, teste is akad, mélyebb zamatossággal bír már ilyen ifjoncan is.

Az évjárat hozza a kihívásokat, elég változatosan az idei évben. A nagyobb vörösek alapanyag még bőven a tőkéken, de az első villányi rozé már a pohárban.

A menoire, vagy korábbi nevén medoc noir elég korai fajta, augusztus első napján szüretelték, egy hónappal később már kész borként kóstolhatjuk. A színe picit erősebb rózsaszín, van benne valami légies lila árnyalat, plusz valamiért a gyerekkoromban szedett ribizlifürtökre emlékeztet. Az illata túllép a sablonon, van benne piros gyümölcs, természetesen, eper, málna, ribizli, de van benne virágosság is, pici jázmin talán.

Kortyban érződik csak igazán, hogy ez bizony még nagyon friss, de az már most látszik, hogy van benne izgalom, azon túl is, hogy az első idei rozém. Jó savak, de mellette van test is, közepesnél kicsivel vékonyabb, szép gyümölcsökkel, kedvességgel. Kicsit fanyar, kicsit édes, vannak itt érett, lédús citrusok is, a piros bogyósok mellett. Nem megszokott rozé-aromatika, szélesebb spektrumon mozog.

Nem mondom rá, hogy életem rozéélménye, de kétségtelenül többet ad annál, minthogy letudjuk azzal, ittunk már idei bort. Bár a pár ezer palackot napok alatt elvitték a kereskedők, éttermek, magánvevők, azért azt hiszem, pár hét még jót tenne neki, csiszolna a zamatosságon miközben a frissesség nem veszne el. Hamarosan, néhány héten belül érkezik egy újabb Lelovits–rozé, a pinot noir-portugieser primőr, érdemes lesz összekóstolni vele, ha marad belőle addig, merthogy ez a menoire eléggé itatja magát…

Friss, 84/100 pontos újbor-élmény. A bor beszerezhető a Pannon Borbolt webshopjában, 1390 forintos áron.