Az EU 27 tagállamának magas szintű, a borreform áttekintésére létrehozott szakértői csoportja az elmúlt év végi ajánlásában azt javasolta az Európai Bizottságnak (EB), hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben, 2015 után is tartsák fenn a szőlőtelepítési jogokkal kapcsolatos, jelenlegi szabályozást. A Dacian Ciolos uniós agrárbiztos kezdeményezésére 2012 áprilisában létrejött szakmai testület több mint féléves munkája során azt vizsgálta meg, hogy a 2008-as eredeti borreform-tervezet célkitűzései - mely szerint 2015-től a piac liberalizálásával megszüntetnék a szőlőtelepítési jogok mindenféle korlátozását -, megfelelnek-e a tagországok érdekeinek. A szakértői csoport szerint széleskörű konszenzusra jutottak arról, hogy a szőlőtelepítési jogok szabályozói keretét 2015 után is fenn kell tartani valamennyi borkategóriában, amikor lejár a jelenlegi szőlőtelepítési jogok rendszere. Ugyanakkor létfontosságú lenne egy olyan dinamikus szabályozói mechanizmus, ami kedvező feltételeket teremthetne az európai borágazat kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Ezért a borok valamennyi kategóriájában az új ültetvénytelepítések fejlett engedélyeztetési rendszerének létrehozását javasolták, amit a tagállamok működtetnének elismert szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembe vételével. Az engedélyek kiadása ingyenes lenne, nem lehetne senkire sem átruházni és csak egy korlátozott időre lenne érvényes.

A szakértők a rendszert egy uniós szintű biztonsági mechanizmussal egészítenék ki, ami szavatolhatná a szőlőültetvények rendezett terjeszkedését. Ennek keretében előre meghatároznák azt a százalékot, amilyen mértékben a bortermelő vidékek kiterjedése évente maximum növekedhetne, s azt is előre rögzítenék, hány hektárral bővülhetnének minden évben az új telepítések, miközben a tagállamok objektív és diszkrimináció-mentes kritériumok alapján nemzeti és regionális szinten, illetve borkategóriáktól függően alacsonyabb szinteket is meghatározhatnának. Ha az engedélyezésre benyújtott igénylések meghaladnák a küszöbértékeket, a tagállamok az EU-szinten meghatározott objektív és diszkrimináció-mentes prioritások alapján adnának ki engedélyeket. A szakértők ajánlásának értelmében mindez a jelenlegi rendszer végétől számított 6 évig lenne érvényben, egy félidős felülvizsgálat lehetőségével, és különböző átmeneti intézkedésekre is lehetőség nyílna. Mielőtt az EB végleges döntést hozna, a szakértők ajánlásait előbb a Tanács és az Európai Parlament is megvitatja.

Az uniós tagállamok mintegy fele - köztük Magyarország is - korábban közös levélben szorgalmazták az új ültetvények telepítését tiltó szőlőtelepítési jogok rendszerének 2015 és 2018 után történő fenntartását. Az eredeti (2008-as) elképzelést az EB azzal indokolta, hogy a szőlő- és borágazat megreformálása során meg kell szüntetni a bortúltermelést, valamint az eladhatatlan asztali borok lepárlására kifizetett támogatásokat. Ezzel párhuzamosan egy hároméves tőkekivágási programot is meghirdettek, amelynek keretében külön támogatásokat adtak az alacsony hatékonysággal, 3-4 hektáron, vagy annál kisebb területen gazdálkodóknak a termelésből való kilépésre. Ugyanakkor a hatékonyabb bortermelő gazdaságoknak több pénz állhatna a rendelkezésükre az ültetvények és a pincék modernizálására, s ezen keresztül a minőségi borok előállítására, amelyben Európa továbbra is tartja vezető helyét a világban, bár piaci részesedése az elmúlt években jelentősen csökkent az olcsóbb és kiegyensúlyozott újvilági borokkal szemben.

A borreform végrehajtása óta 2008 és 2010-2011 között az Európai Unióban legalább 165 ezer hektár szőlőültetvényt vágtak ki, a közösségi bortermelés pedig 10 millió hektoliterrel (körülbelül 6-7%-kal) csökkent. Az EB szerint ezek az intézkedések - elsősorban a minőségi borok növekvő arányának köszönhetően - elérték céljukat, mert növelték az európai borágazat versenyképességét. Több mint egy tucat bortermelő ország (köztük hazánk is) viszont ellenzi a szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerének felszámolását, mert az hátrányos lenne a kistermelőknek, és helyzetbe hozná a nagyobb befektetői csoportokat. Az ellenérvek között szerepel továbbá, hogy ezzel párhuzamosan inkább az ipari termelés terjedne el a minőség rovására, a túltermelés levinné az árakat, s végül olyan mélyebb fekvésű területekre is telepítenének szőlőültetvényeket, ahol nem alkalmasak a termelésre a feltételek. A magyar szakmai szervezetek attól is tartanak, hogy a termelési korlátozások eltörlésével az olcsó olasz és spanyol importborok elárasztanák az országot, hátrányos helyzetbe hozva a hazai borokat és termelőket.

(www.ttghungary.hu)