Általában azt mondják, a kávé és a bor nem működnek jól együtt. Bár mondták, mondják ezt a csokoládéra, fagylaltra és sok másra is, de rendszeres kávéfogyasztóként, no és borkedvelőként kihasználtuk, hogy van egy sokdíjas barista a vidéken. Borászból is akad, a szekszárdi Kávé Házában mindig összefutunk velük. A feladatra találtunk is önkéntest hamar. Összehoztunk egy közös kóstolót.

Idén nem fogom kihagyni, annyi biztos. Tavaly sem szerettem volna, de úgy alakult, hogy nem jutottam el az Iván-völgybe. Pedig az ötlet megszületésétől a túrát megelőző napok izgalmáig végigkísérhettem a kadarka-túra fejlődését. Az idén már kétnapos lesz, bővül, egyre többet kínál, egyre több az érdeklődő. Nincs mese, idén el kell menni, szombaton amúgy is névnapom van, koccintsunk Szekszárdon!

Hat szekszárdi pincészet fogott össze, hogy egy új, közös márkanévvel támogatva népszerűsítse a sillert. A rozénál sötétebb, de a vörösbornál rózsaszínűbb siller megpróbál visszatérni teraszainkra. Kérdés, igény lesz-e rá. Bár siller sok helyen, sok pincészetnél készül az országban ma is, az biztos, hogy nagy divatja nincs. Sokkal többre hivatott, mert mindennapi ételeinkhez és élethelyzeteinkhez is remekül passzol. Például a csirkepaprikáshoz abszolút, vagy a nyári teraszon üléshez, esetleg a szódához, ha végre elkezdődik a fröccsszezon.