A keddi kóstolók sorát folytattuk nemrég, bár a Húsvétot követő pár nap igencsak húzós-szervezős volt (borszeminárium, Portugieser du Monde és zárásnak egy borszakkör), így csak most jutottam el odáig, hogy a jegyzetekből olvasható változatot írjak meg. Az eleje még nagyon jónak tűnt, a végére bepunnyadt a sor, a vörösek nem voltak kiemelkedők.

A Portugieser du Monde-ra jelentkezett a Lantos Borászat Soltvadkertről, nyertek is egy ezüstöt, de nem is annyira mellesleg küldtek még pár tételt, kóstoljuk meg, mi is készül a házuk táján. Nem voltuk restek, s bár SzabóZé épp nem volt itthon, nekiestünk a főleg fehér sornak. Csalódás nem igazán volt, talán csak egy-két bornál hümmögött a kóstolótársaság.

Volt ez a kóstolónk. Ami keddenként szokott lenni. A pannonborboltosokkal. Ha összejön 20-30 bor. Elvileg volt annyi, a gyakorlatban talán fele sem. Van ez így, nem is foglalkozunk azokkal. Bár az mondjuk érdekelne, hogy a látványra, külcsínre milliárdokat költő kéthelyi Ax & Ax  miért nem foglalkozik a borok minőségével is, amit nem igazán követ a beárazásuk (ld. ötszáz eurós csúcsvörös), de ez mellékszál. Jöjjenek inkább az iható borok, mikből mi is szívesen kérnénk még egy pohárral.